Télre + "2"

Könnyű sorokat a népnek

adjatok mert mindenki éhez

az egyszerűséget piedesztálra emelte

ennek a bolygónak minden csepp vére

lassan rózsaszín meg sárga

zabáld kényelemben magad halálra,

képeket emésztve festményeket remélne

minden alkotó ha most csak kicsit is élne

egy pár hatalmas szemében sós könnyek

mert ezért a rendszerért egykor

mártírként pusztulniuk kellett,

megméretettél és alig találtattál

kevesebbek néha mint a semmi,

ej beh nehéz emitten látod még

valamilyen formában
értelmesnek megmaradni.

Hát csapjunk a lecsóba,

tört tojás helyett kolbászt szórva

ízek fáradságok verejtékes álma

elleni bármi tartalmasat nem hiába,

aztán menni végleg elég messze

kitépett szárnyakkal időket felezve

nézni ahogy porból porrá lesz a lélek

amikor elszámolni kénye érzi félhet

lezárni az összes kétes utat

nyugalom mocskában kezed kutat

apró összetört darabok után

hogy a végső órában

ne nézz annyira bután

önmagadra,

görbe tükrön elferdült végek

komám elmúlás íme megidézlek

játszani egy pár kör rulettet

nem orosz módra mégis

hogy megértsed

naivitás lenne azt hinni

hogy minden történésed

a véletlen műve,

teremts a csendből,

teremts a csendből hangot

teremt a csendből tiszta hangot

télre.

"2"

Nem hagyja el ima az ajkadat régen

csak a hús és elme erejében hiszel

két kezed teremt anyagot anyagból

s időt falsz mohón fogyasztva őt el.

Ez van és nem több mint a sok kevés

ez van és nem fáraszt már az üres beszéd

ez van nem kell szeretni csak békélni vele

ez van ez a helyzet az istentelen verte,

agyon csapott légy sokszeműen a falon,

vakolatot javítani minden gyilkolás után nagyon

festeni át fertőtleníteni mésszel

fehérre a vöröstől pacás felületeket

nem hagyta el hit ezer újraszületés óta

lassan kamaszadó vándor lelkedet.

Az van amit formálsz

az van amit látsz

az szól akit hallasz

az némi aki nem beszél

az hazudik aki már megszületett

az boldogít amit megvehetsz

az test ami húsból húsodba mar

az élet ahol meghalsz hamar…..

kiirtották belőled a hitet….

kigyomláltak az istenek…