csak várt a katona
fülébe a kiáltott parancs
hasítva szaggatott oda
ahol a lélek lakott
ahol a szív dobbant nagyot
ölj tüzelj pusztíts…
térdelt ő kalácsai földbe
gyökereket tépett fel a golyó
húscafatok formájába örökre
ki a világból akiben egy kis világ
haza vágyott élni meg a csodát..
de éhség vérszomj vörösre hányta
azokat a furcsa ideákat halálba
kérték ne menjen mert nincs értelme
leszarta első a haza védelme
utána isten kinek van még hite
aztán jön csak az ember szeretete,
az erkölcs normáit árulják
tőzsdéken értelmetlen hajszolva tovább
a milliárdok
milliónyi kupaca felé
az út életek tiprásán vezet át,
éhezők nyögik a puskapor szagát,
ölj és pusztíts akkor is tovább,
hogy ezrek groteszk kényelmét kiszolgálja
a katona üvöltve kezét ravaszán tartva
rohant az első sorba
bele a halálba..
kényelem
rendszer
isten
végül
az ember…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése