Cloud Atlas (mskpp)

A határok értelem és érzelem között .. Uhh. Mosolyra fakaszt mennyi rossz döntést hozol érzelemből, miközben az agyad üvölt a minimális logika és ok-okozati összefüggések után. Tegnap megnéztél egy lassan öt év távlatában  nem látott minőségű filmet. A kapcsolatok hálójában tér és idő nélküliséget hirdető  három óra újabb mosolyra fakasztott. Ki az, aki nem tudja ezt? Ki az, aki nem érez ilyet? Valószínüleg a filmalapot adó könyvnek is ez a furcsa érzés adta az ihletet. Történések után évekkel beugró összefüggések egyenlőségjel utáni tartalma, a megdöbbentő ismerlek de még soha sem láttalak, érzem az illatod pedig még nem is találkoztunk, vonzások, törvények amik túlmutatnak a logikán és szimpla érzelmi valójukban nyilvánulnak meg csupán. Ettől a logikátlanságtól lesznek neked is annyira hihetetlenek, érthetetlen maszlagok, logikára épülő döntésmechanizmusodban a leggyengébb láncszem, az ördög, az isten, az idő és tér, angyal ark és vagy őr. Sokat mosolyogsz mostanában pedig nem vagy mindig éppenséggel vidám. Fogyasztásos koplalás, test böjt, alvatlanság, eszméletlen sebességgel pörgő agyi mókuskerék.. Hehe.a végén úgyis csak egyedül leszel. Oda senki sem kísér el, ott senki sem támogat vagy véd, ölel, vagy szitkozódik, qvázik vagy simogat, akar vagy eltaszít. Ott bizony egyedül leszel te is, mint mindenki más és nem lesz veled más, csak a tiszta elvégzett feladatok summásította színtiszta igazság!!! Marha nagy filmet láttál, láttam a szemedben tükörkép. Bambán nézel előre majd hátra, forgatod azokat a kocsányos szerveket és várod az éjjelt. Jobb lenne ha nappalok követnék a nappalokat, kevesebb időt pazarolnánk alvásra hiába.