A rohanó évek lassan ugyan de téged
kigolyóztak a játékból hogy érezd,
mekkora hátrány a túlzott válogatás,
az elmélkedés szülte üres álmodozás
s ha visszanézel csak az benned a bánat
miért nem lettél húsból reálisabb,
könnyedebbé gyúrt puritánabb állat.
A hibák többszörözték magukat,
elhagyott utakon kerestek újat,
egyre messzebb a lakott világtól
vezettek legyél többet jobban távol
s ha hátranézel már nincs más csak előre,
fontosak illata éleszti orrod erőre,
keresel mint a veszett kutya az erdőbe,
mikor éhsége már kínozza a csontvelőbe
elmúlás értelmetlen ízét vonyítva beégetve..
Kigolyózott az idő játéka
magát lopva belőled hiába
adtál bármit a rendszernek,
fontosak illata tart még itt..
csak csupán jó embernek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése